sző

See also: szó

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsøː]
  • Audio(file)
  • Rhymes: -søː

Etymology 1

From Proto-Finno-Ugric *śäŋe (“hair, plait of hair; braid; to braid”).[1] Cognates include Northern Mansi сагуӈкве (saguňkwe, “to weave”).

Verb

sző

  1. (transitive) to weave
  2. (transitive, of a spider) to spin
  3. (transitive) to plot
Conjugation
conjugation of sző
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szövök szősz sző szövünk szőtök szőnek
Def. szövöm szövöd szövi szőjük szövitek szövik
2nd-p. o. szőlek ―
Past Indef. szőttem szőttél szőtt szőttünk szőttetek szőttek
Def. szőttem szőtted szőtte szőttük szőttétek szőtték
2nd-p. o. szőttelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szőni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. szövék szövél szöve szövénk szövétek szövének
Def. szövém szövéd szövé szövénk szövétek szövék
2nd-p. o. szövélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. sző vala, szőtt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. szövendek szövendesz szövend szövendünk szövendetek szövendenek
Def. szövendem szövended szövendi szövendjük szövenditek szövendik
2nd-p. o. szövendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szőnék szőnél szőne szőnénk szőnétek szőnének
Def. szőném szőnéd szőné szőnénk
(or szőnők)		 szőnétek szőnék
2nd-p. o. szőnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. szőtt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szőjek szőj or
szőjél		 szőjön szőjünk szőjetek szőjenek
Def. szőjem sződd or
szőjed		 szője szőjük szőjétek szőjék
2nd-p. o. szőjelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szőtt légyen
Infinitive szőni szőnöm szőnöd szőnie szőnünk szőnötök szőniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
szövés szövő szőtt szövendő szőve (szővén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of sző
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szőhetek szőhetsz szőhet szőhetünk szőhettek szőhetnek
Def. szőhetem szőheted szőheti szőhetjük szőhetitek szőhetik
2nd-p. o. szőhetlek ―
Past Indef. szőhettem szőhettél szőhetett szőhettünk szőhettetek szőhettek
Def. szőhettem szőhetted szőhette szőhettük szőhettétek szőhették
2nd-p. o. szőhettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. szőheték szőhetél szőhete szőheténk szőhetétek szőhetének
Def. szőhetém szőhetéd szőheté szőheténk szőhetétek szőheték
2nd-p. o. szőhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. szőhet vala, szőhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. szőhetendek or szövendhetek szőhetendesz or szövendhetsz szőhetend or szövendhet szőhetendünk or szövendhetünk szőhetendetek or szövendhettek szőhetendenek or szövendhetnek
Def. szőhetendem or szövendhetem szőhetended or szövendheted szőhetendi or szövendheti szőhetendjük or szövendhetjük szőhetenditek or szövendhetitek szőhetendik or szövendhetik
2nd-p. o. szőhetendelek or szövendhetlek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szőhetnék szőhetnél szőhetne szőhetnénk szőhetnétek szőhetnének
Def. szőhetném szőhetnéd szőhetné szőhetnénk szőhetnétek szőhetnék
2nd-p. o. szőhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. szőhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szőhessek szőhess or
szőhessél		 szőhessen szőhessünk szőhessetek szőhessenek
Def. szőhessem szőhesd or
szőhessed		 szőhesse szőhessük szőhessétek szőhessék
2nd-p. o. szőhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szőhetett légyen
Inf. (szőhetni) (szőhetnem) (szőhetned) (szőhetnie) (szőhetnünk) (szőhetnetek) (szőhetniük)
Positive adjective szőhető Neg. adj. szőhetetlen Adv. part. (szőhetve / szőhetvén)
Derived terms

Etymology 2

Probably from Proto-Ugric *säŋɜ (“light, clear”).[2]

Adjective

sző (comparative szőbb, superlative legszőbb)

  1. (obsolete) bright, blond
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative sző szők
accusative szőt szőket
dative szőnek szőknek
instrumental szővel szőkkel
causal-final szőért szőkért
translative szővé szőkké
terminative szőig szőkig
essive-formal szőként szőkként
essive-modal — —
inessive szőben szőkben
superessive szőn szőkön
adessive szőnél szőknél
illative szőbe szőkbe
sublative szőre szőkre
allative szőhöz szőkhöz
elative szőből szőkből
delative szőről szőkről
ablative szőtől szőktől
non-attributive
possessive - singular		 szőé szőké
non-attributive
possessive - plural		 szőéi szőkéi
Derived terms

References
  1. Entry #950 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. Entry #1846 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading
  • (to weave): sző in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.