négylábú

Hungarian

Etymology

négy (“four”) +‎ lábú (“legged”), from láb (“leg”) +‎ -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈneːɟlaːbuː]
  • Hyphenation: négy‧lá‧bú
  • Rhymes: -buː

Adjective

négylábú (not comparable)

  1. four-legged (animal, piece of furniture, etc.)

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative négylábú négylábúak
accusative négylábút négylábúakat
dative négylábúnak négylábúaknak
instrumental négylábúval négylábúakkal
causal-final négylábúért négylábúakért
translative négylábúvá négylábúakká
terminative négylábúig négylábúakig
essive-formal négylábúként négylábúakként
essive-modal — —
inessive négylábúban négylábúakban
superessive négylábún négylábúakon
adessive négylábúnál négylábúaknál
illative négylábúba négylábúakba
sublative négylábúra négylábúakra
allative négylábúhoz négylábúakhoz
elative négylábúból négylábúakból
delative négylábúról négylábúakról
ablative négylábútól négylábúaktól
non-attributive
possessive - singular		 négylábúé négylábúaké
non-attributive
possessive - plural		 négylábúéi négylábúakéi

Noun

négylábú (plural négylábúak)

  1. (biology) tetrapod (any member of the taxonomic unit Tetrapoda)
  2. quadruped (a mammal ambulating on all fours)
  3. four-legged friend, dog
    Synonyms: kutya, eb

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative négylábú négylábúak
accusative négylábút négylábúakat
dative négylábúnak négylábúaknak
instrumental négylábúval négylábúakkal
causal-final négylábúért négylábúakért
translative négylábúvá négylábúakká
terminative négylábúig négylábúakig
essive-formal négylábúként négylábúakként
essive-modal — —
inessive négylábúban négylábúakban
superessive négylábún négylábúakon
adessive négylábúnál négylábúaknál
illative négylábúba négylábúakba
sublative négylábúra négylábúakra
allative négylábúhoz négylábúakhoz
elative négylábúból négylábúakból
delative négylábúról négylábúakról
ablative négylábútól négylábúaktól
non-attributive
possessive - singular		 négylábúé négylábúaké
non-attributive
possessive - plural		 négylábúéi négylábúakéi
Possessive forms of négylábú
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. négylábúm négylábúim
2nd person sing. négylábúd négylábúid
3rd person sing. négylábúja négylábúi
1st person plural négylábúnk négylábúink
2nd person plural négylábútok négylábúitok
3rd person plural négylábújuk négylábúik

Further reading
  • négylábú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.