munkaszünet

Hungarian

Etymology

munka (“work”) +‎ szünet (“rest, break”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmuŋkɒsynɛt]
  • Hyphenation: mun‧ka‧szü‧net

Noun

munkaszünet (plural munkaszünetek)

  1. holiday, rest

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative munkaszünet munkaszünetek
accusative munkaszünetet munkaszüneteket
dative munkaszünetnek munkaszüneteknek
instrumental munkaszünettel munkaszünetekkel
causal-final munkaszünetért munkaszünetekért
translative munkaszünetté munkaszünetekké
terminative munkaszünetig munkaszünetekig
essive-formal munkaszünetként munkaszünetekként
essive-modal — —
inessive munkaszünetben munkaszünetekben
superessive munkaszüneten munkaszüneteken
adessive munkaszünetnél munkaszüneteknél
illative munkaszünetbe munkaszünetekbe
sublative munkaszünetre munkaszünetekre
allative munkaszünethez munkaszünetekhez
elative munkaszünetből munkaszünetekből
delative munkaszünetről munkaszünetekről
ablative munkaszünettől munkaszünetektől
non-attributive
possessive - singular		 munkaszüneté munkaszüneteké
non-attributive
possessive - plural		 munkaszünetéi munkaszünetekéi
Possessive forms of munkaszünet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. munkaszünetem munkaszüneteim
2nd person sing. munkaszüneted munkaszüneteid
3rd person sing. munkaszünete munkaszünetei
1st person plural munkaszünetünk munkaszüneteink
2nd person plural munkaszünetetek munkaszüneteitek
3rd person plural munkaszünetük munkaszüneteik

Derived terms

Further reading
  • munkaszünet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.