kétjegyű
Hungarian
Etymology
két (“two”) + jegyű (“of digit/character”), from jegy (“digit/character”) + -ű (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːtjɛɟyː]
- Hyphenation: két‧je‧gyű
- Rhymes: -ɟyː
Adjective
kétjegyű (not comparable)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kétjegyű | kétjegyűek |
| accusative | kétjegyűt | kétjegyűeket |
| dative | kétjegyűnek | kétjegyűeknek |
| instrumental | kétjegyűvel | kétjegyűekkel |
| causal-final | kétjegyűért | kétjegyűekért |
| translative | kétjegyűvé | kétjegyűekké |
| terminative | kétjegyűig | kétjegyűekig |
| essive-formal | kétjegyűként | kétjegyűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kétjegyűben | kétjegyűekben |
| superessive | kétjegyűn | kétjegyűeken |
| adessive | kétjegyűnél | kétjegyűeknél |
| illative | kétjegyűbe | kétjegyűekbe |
| sublative | kétjegyűre | kétjegyűekre |
| allative | kétjegyűhöz | kétjegyűekhez |
| elative | kétjegyűből | kétjegyűekből |
| delative | kétjegyűről | kétjegyűekről |
| ablative | kétjegyűtől | kétjegyűektől |
| non-attributive possessive - singular |
kétjegyűé | kétjegyűeké |
| non-attributive possessive - plural |
kétjegyűéi | kétjegyűekéi |
Further reading
- kétjegyű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.