bűz

See also: buz, buź, and büz

Hungarian

Etymology

Borrowing from an Iranian language, compare Ossetian буд (bud, “incense”) and Persian بو‎ (bu, “smell”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbyːz]
  • Hyphenation: bűz
  • Rhymes: -yːz

Noun

bűz (plural bűzök)

  1. stink, stench, reek, bad smell
    Hypernym: (smell, odor) szag
    Coordinate term: (scent, fragrance) illat

Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative bűz bűzök
accusative bűzt bűzöket
dative bűznek bűzöknek
instrumental bűzzel bűzökkel
causal-final bűzért bűzökért
translative bűzzé bűzökké
terminative bűzig bűzökig
essive-formal bűzként bűzökként
essive-modal — —
inessive bűzben bűzökben
superessive bűzön bűzökön
adessive bűznél bűzöknél
illative bűzbe bűzökbe
sublative bűzre bűzökre
allative bűzhöz bűzökhöz
elative bűzből bűzökből
delative bűzről bűzökről
ablative bűztől bűzöktől
non-attributive
possessive - singular		 bűzé bűzöké
non-attributive
possessive - plural		 bűzéi bűzökéi
Possessive forms of bűz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bűzöm bűzeim
2nd person sing. bűzöd bűzeid
3rd person sing. bűze bűzei
1st person plural bűzünk bűzeink
2nd person plural bűzötök bűzeitek
3rd person plural bűzük bűzeik

Derived terms

Further reading
  • bűz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bűz in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.