üzemelés

Hungarian

Etymology

From üzemel (“to operate”) +‎ -és (noun-forming suffix).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈyzɛmɛleːʃ]
  • Hyphenation: üze‧me‧lés

Noun

üzemelés (plural üzemelések)

  1. run, operation, service, action (the act or process of operating)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative üzemelés üzemelések
accusative üzemelést üzemeléseket
dative üzemelésnek üzemeléseknek
instrumental üzemeléssel üzemelésekkel
causal-final üzemelésért üzemelésekért
translative üzemeléssé üzemelésekké
terminative üzemelésig üzemelésekig
essive-formal üzemelésként üzemelésekként
essive-modal — —
inessive üzemelésben üzemelésekben
superessive üzemelésen üzemeléseken
adessive üzemelésnél üzemeléseknél
illative üzemelésbe üzemelésekbe
sublative üzemelésre üzemelésekre
allative üzemeléshez üzemelésekhez
elative üzemelésből üzemelésekből
delative üzemelésről üzemelésekről
ablative üzemeléstől üzemelésektől
non-attributive
possessive - singular		 üzemelésé üzemeléseké
non-attributive
possessive - plural		 üzemeléséi üzemelésekéi
Possessive forms of üzemelés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. üzemelésem üzemeléseim
2nd person sing. üzemelésed üzemeléseid
3rd person sing. üzemelése üzemelései
1st person plural üzemelésünk üzemeléseink
2nd person plural üzemelésetek üzemeléseitek
3rd person plural üzemelésük üzemeléseik

Derived terms
  • üzemelési
  • üzemelésű
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.