önellátás

Hungarian

Etymology

ön- (“self-”) +‎ ellátás (“provision, supply”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈønɛlːaːtaːʃ]
  • Hyphenation: ön‧el‧lá‧tás

Noun

önellátás (usually uncountable, plural önellátások)

  1. (economy) self-sufficiency
  2. (daily life) self-care, (while traveling) self-catering

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative önellátás önellátások
accusative önellátást önellátásokat
dative önellátásnak önellátásoknak
instrumental önellátással önellátásokkal
causal-final önellátásért önellátásokért
translative önellátássá önellátásokká
terminative önellátásig önellátásokig
essive-formal önellátásként önellátásokként
essive-modal — —
inessive önellátásban önellátásokban
superessive önellátáson önellátásokon
adessive önellátásnál önellátásoknál
illative önellátásba önellátásokba
sublative önellátásra önellátásokra
allative önellátáshoz önellátásokhoz
elative önellátásból önellátásokból
delative önellátásról önellátásokról
ablative önellátástól önellátásoktól
non-attributive
possessive - singular		 önellátásé önellátásoké
non-attributive
possessive - plural		 önellátáséi önellátásokéi
Possessive forms of önellátás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. önellátásom önellátásaim
2nd person sing. önellátásod önellátásaid
3rd person sing. önellátása önellátásai
1st person plural önellátásunk önellátásaink
2nd person plural önellátásotok önellátásaitok
3rd person plural önellátásuk önellátásaik

Derived terms
  • önellátási
  • önellátásos
  • önellátású

Further reading
  • önellátás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.