óvó

See also: ovo, óvo, ovó, and ovo-

Hungarian

Etymology

óv +‎ -ó (coinciding with the óv- stem of ó +‎ -ó)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈoːvoː]
  • Hyphenation: óvó
  • Rhymes: -voː

Participle

óvó

  1. present participle of óv

Adjective

óvó (not comparable)

  1. protecting, watching

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative óvó óvók
accusative óvót óvókat
dative óvónak óvóknak
instrumental óvóval óvókkal
causal-final óvóért óvókért
translative óvóvá óvókká
terminative óvóig óvókig
essive-formal óvóként óvókként
essive-modal — —
inessive óvóban óvókban
superessive óvón óvókon
adessive óvónál óvóknál
illative óvóba óvókba
sublative óvóra óvókra
allative óvóhoz óvókhoz
elative óvóból óvókból
delative óvóról óvókról
ablative óvótól óvóktól
non-attributive
possessive - singular		 óvóé óvóké
non-attributive
possessive - plural		 óvóéi óvókéi

Derived terms
Compound words

Further reading
  • óvó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.