állóképesség

Hungarian

Etymology

álló (“standing”) +‎ képesség (“ability”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːlːoːkeːpɛʃːeːɡ]
  • Hyphenation: ál‧ló‧ké‧pes‧ség

Noun

állóképesség (usually uncountable, plural állóképességek)

  1. stamina

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative állóképesség állóképességek
accusative állóképességet állóképességeket
dative állóképességnek állóképességeknek
instrumental állóképességgel állóképességekkel
causal-final állóképességért állóképességekért
translative állóképességgé állóképességekké
terminative állóképességig állóképességekig
essive-formal állóképességként állóképességekként
essive-modal — —
inessive állóképességben állóképességekben
superessive állóképességen állóképességeken
adessive állóképességnél állóképességeknél
illative állóképességbe állóképességekbe
sublative állóképességre állóképességekre
allative állóképességhez állóképességekhez
elative állóképességből állóképességekből
delative állóképességről állóképességekről
ablative állóképességtől állóképességektől
non-attributive
possessive - singular		 állóképességé állóképességeké
non-attributive
possessive - plural		 állóképességéi állóképességekéi
Possessive forms of állóképesség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. állóképességem állóképességeim
2nd person sing. állóképességed állóképességeid
3rd person sing. állóképessége állóképességei
1st person plural állóképességünk állóképességeink
2nd person plural állóképességetek állóképességeitek
3rd person plural állóképességük állóképességeik

Further reading
  • állóképesség in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.